Jókai Mór:Az arany ember!!
2006.04.20. 16:45
Timár életéről szól úgymond!!
Jókai Mór:
Az arany ember
1. a Szent Borbála és utasai
A korban még igásállatok vontatják a hajókat a Dunán felfelé. Így halad előre a Szent Borbála is, dacolva a sötétséggel és a rettenetes viharral. A hajó személyzetét a kormányos, Fabula János; a hajó biztos, Tímár Mihály; a "tisztító"; a hajóteher (tízezer mérő búza) tulajdonosa, Trikalisz Euthym; valamint lánya, Timéa alkotja a legénységen kívül. Hirtelen szörnyű veszélybe kerülnek: a víz egy elszabadult malmot sodor feléjük.
2. a vörös félhold
Tímár úgy is tesz, felvásárolja a búzát, s elkezdi kiemeltetni azt. Estére azonban egy különös vörös félholdas zsákot rak ki az emelő. Tímár különviszi, s megvizsgálja. Igencsak meglepődik, miután kibontása után a zsákból dőlni kezd a rengeteg drágakő, kincs, pénz.
3. a családi ékszer
Tímár levetinci birtokára érkezik, s legnagyobb megdöbbenésére ott találja feleségét, aki - dolgozik. Timéa folytatta tovább férje üzleteit, sőt újabb tételekkel meg is toldotta azokat. Tímár nem győz csodálkozni felesége áldozatain. Miután télre hazaérkeznek Komáromba, Tímár drasztikus lépésre szánja el magát. Átadja Timéának apja kincseit, mintha azokat törökországi útján vette volna. Timéa őszinte öröme anyja arcképe felett eloszlatja Tímár kételyeit. Felesége nem tud, s nem is fog tudni semmiről.
4. a hulla
Tavasszal a meginduló Duna egy holttestet vet partra, melyben mindenki Tímárt véli felfedezni. Krisztyánt pedig (hiszen ő volt az) a legnagyobb tisztességgel, mint a magyar Szent István-rend, az olasz Szent Móric-rend s a brazil Annunziata-rend kitüntetettjét a Levetinczyek saját sírboltjába temetik.
5. Dódi levele
Tímár tanítgatja Dodit mindenre, így az írásra is. Egyszer csak rádöbben, hogy mekkora veszélynek van kitéve Timéa a bosszúéhes Athalie miatt. Ezért, mivel más nem írhat haza levelet, megkérik Dódit írja meg Timéának a rejtekfolyosót, mely szobájába nyílik.
6. a "Senki"
Negyven év telt el. Az író barátjával ellátogat a Senki szigetére, ahol békés kis kolónia él. Két ember leszármazottai, körülbelül negyvenen. Egy negyven év körüli férfi, Deodát üdvözli őket, aki elvezeti látogatóikat egy faházhoz, ahol az "öregek" élnek. Az idős férfi üdvözli őket, s megkéri a szerzőt, hogy írja meg történetét: ő ugyanis "odahagyta a világot, amelyben bámulták, és készített magának egy világot, ahol szeretik." A szigetlakók a régi váltságdíjból még kb. ötven évig, élhetnek békében a Senki szigetén.
|